A francia-angol vb-negyeddöntő után már írtunk arról, micsoda pszichológiai vonzata van egy-egy büntetőrúgásnak, pláne olyan felfokozott állapotban, amikor egy játékos tudja, a rontása a kiesést jelentheti csapata számára.
Egy vb-döntő tizenegyespárbaját nem lehet überelni feszültségben, azt a nyomást, ami ott nehezedik egy-egy játékosra képtelenség szimulálni, hiába gyakorolja előtte egy játékos orrvérzésig a lövéseket.
Geir Jordet, a norvég Sporttudományi Egyetem pszichológiaprofesszora a vb-döntő után a Twitteren vezette le, hogy az argentinok kapusa, Emiliano Martínez a pszichológiai hadviselés révén miképp zökkentette ki az ellenfeleket a legfontosabb pillanatban.
Amíg a másik kapus, Hugo Lloris épp Lionel Messivel választott, hogy ki kezdje a tizenegyeseket, Martínez már bevette a 16-ost, és mind Llorist, mind a franciák első rúgóját, Kylian Mbappét szívélyesen, pacsival üdvözölte, mintha csak azt üzente volna nekik, üdv a felségterületemen.
A pacsizás után Martínez nekiállt nagy hévvel magyarázni a bírónak, hogy mindenképpen ellenőrizze le, hogy Mbappé a tizenegyespontra tette-e le a labdát. A 120 perc alatt mesterhármast szerző Mbappét ezzel sem sikerült kizökkenteni, a korábban két tizenegyest is bevágó PSG-klasszis ezúttal sem hibázott.
Martínez nem adta fel, a második francia próbálkozót, Kingsley Comant is igyekezett megzavarni, ismét a tizenegyespont miatt mutogatott hevesen, amíg a lengyel bíró vissza nem parancsolta őt a kapujába. A közjáték ezúttal a kapus javára vált, aki eltalálta, hogy Coman a jobb oldalt célozza majd, és ezzel a védéssel máris előnybe került az argentin csapat.
Martínez pedig nem fogta vissza magát, a levegőbe csapva ünnepelt, nagyjából olyan hévvel, ahogy a csatárok szoktak a góljaik után. Jordet azt írja, kutatások bizonyítják, hogy az öröm intenzív megnyilvánulása dominanciát és magabiztosságot sugároz, ami a társakra pozitív, az ellenfelekre negatív hatással van.
Az Aston Villában védő Martínez a harmadik francia tizenegyes előtt járatta csúcsra a lélektani hadviselést. Először felkapta a labdát, és a gólvonal felé sétálva az argentin szurkolókat tüzelte, majd amikor Aurélien Tchouaméni közelített, egyszerűen eldobta a labdát, ezzel is jelezve, hogy azt csinálhat a 16-oson belül, amit csak akar.
A lövés előtt az argentin kapus egy magabiztos mosolyt küldött még a 22 éves Tchouaméni felé, aki szintén a jobb sarkot célozta, de nem találta el a kaput.
Az argentinok következő embere Leandro Paredes volt, és Martínez villámgyorsan cselekedett, ismét magához vette a labdát, ezzel is megakadályozva, hogy a franciák kapusa bármivel megpróbálja kizökkenteni csapattársát.
A franciák negyedik rúgója az a Randal Kolo Muani volt, aki a hosszabbítás legvégén elintézhette volna, hogy ne legyenek tizenegyesek, a ziccerét azonban Martínez óriásit spárgázva kivédte.
Amikor Kolo Muani a labdához közelített, Martínez kifelé kommunikált, mintha egy stábtággal egyeztetne, majd a szemére mutogatva jelezte az ellenfélnek, hogy figyeltelek. Bár Kolo Muani megőrizte a hidegvérét, a kapus pedig sárgát kapott a lengyel bírótól a sokadik teátrális megnyilvánulása miatt, Jordet úgy értékelt, a tizenegyespárbajt egyértelműen Martínez nyerte, és ezzel főszerepet vállalt Argentína sikerében.
Martínez az aranyérem mellé megkapta a torna legjobb kapusának járó díjat is, amit úgy ünnepelt, hogy az Aranykesztyűt a nemi szerve elé tartotta, ezzel üzenve az őt kifütyülő francia szurkolóknak.
Geir Jordet munkáit vezető sporttudományi és pszichológiai folyóiratokban publikálják, kutatásai pedig rendszeresen megjelennek olyan nagy lapokban, mint a New York Times, a Wall Street Journal, a London Times, a Guardian, a BBC és a Spiegel.
