Csütörtökön Spanyolország Alváro Morata góljával 1-0-ra vezetett a védekezésre berendezkedő Japán ellen, amikor a második félidő elején előbb az ázsiai csereember, Doan Ricu lőtt látványos bombagólt, majd három perccel később a szintén szünetben beálló Mitoma Kaoru egy látszólag az alapvonalat már elhagyó labdát visszakanalazott a kapu előterébe, amire rástartolt Tanaka és nagyjából 20 centiről, a spanyol védőt, Rodrit megelőzve a hálóba sodorta a labdát.
A játékvezető, Victor Gomes úgy ítélte meg, hogy Mitoma passza előtt a labda már elhagyta teljes terjedelmével a pályát. A lassítás alapján is így tűnt, de a VAR alapján végül a dél-afrikai bíró megváltoztatta az ítéletét. Ezzel Japán nemhogy megfordította a mérkőzés állását, de bő negyven perccel később kiderült az is, hogy beállította a 2-1-es végeredményt, csoportgyőztesként továbbjutott, a Costa Ricát legyőző Németország pedig kiesett.
Hogy mi történt? Íme egy felülnézeti kép:
És egy oldalnézeti, nagyított fotó, amit a korábbi 40-szeres spanyol válogatott labdarúgó, Gaizka Mendieta tett közzé a szöveggel: „Bent vagy kint!?? Nekem teljesen világos”:
A FIFA péntek délután azt közölte, a játékvezetők a gólvonal-kamera képeit használták, és ezen technológia segítségével állapították meg, hogy a labda nem haladt át teljes terjedelmével a vonalon.
A high-tech labdáé a jövő
Amennyiben nem szolgált volna perdöntő bizonyítékkal a kamera, még mindig lett volna megoldás: a vb igazi high-tech labdája, amely alapjaiban változtathat meg mindent a jövőben.
Elöljáróban szögezzük le, az adidas hivatalos vb-labdája, az Al Rihla, mint minden 5-ös méretű FIFA-labda 68,57 cm kerületű, ami 21,8 cm átmérőt jelent. Fontos alapvetés az is, a szabályok szerint a labda akkor kerül pályán kívülre, ha teljes terjedelmével elhagyja az alapvonalat. Avagy
Valahogy így:
A világbajnokság rajtja után a fivethirtyeight.com tett közzé egy elképesztően alapos írást arról a vb-labda belsejében elrejtett újításról, ami a futballtörténelem során először debütált hivatalos tornán,
Ugyanis a katari vb valamennyi mérkőzését már olyan labdákkal játsszák, amelyek belsejében egy érzékelő valós időben gyűjti a térbeli helymeghatározási adatokat, avagy milliméter pontossággal követi a labdát térben és időben egyaránt. Ez az optikai nyomkövető eszköz természetesen kommunikál a VAR-szobában ülő játékvezetők számítógépével, a már korábban használt góltechnikával, a „Sólyomszemmel”, így segít a lesek megítélésében, a labda elrúgásának pontos pillanatának meghatározásában, és annak pontos helyében is.
A különleges labdaérzékelőt, amelyet nagyrészt mesterséges intelligencia funkciók működtetnek, hat évig fejlesztette és tesztelte a KINEXON, mielőtt a katari világbajnokságon „félig automatizált lestechnológia” néven élesben is bevezette a FIFA. Az informatikai vállalat más sportágakban is letette már a labda követésének milliméter pontos meghatározásával a névjegyét, például a csúcsteniszben évek óta használják.
A fociban bevetett eszköz 14 grammot nyom, és valójában két különálló, egyidejűleg működő érzékelőt tartalmaz:
-
- Ultraszéles sávú (UWB) érzékelőt: Olyan technológia, amely a GPS-nél vagy a Bluetooth-nál precízebb helyzet, valamint képadatokat szolgáltat valós időben a labda helyzetéről.
- Inerciális mérőegység (IMU) érzékelőt: Egy tárgy, jelen esetben a labda akár árnyalatnyi térbeli elmozdulásának érzékelésére szolgáló eszköz.
„Míg az UWB segít meghatározni egy objektum helyzetét, az IMU három dimenzióban adja meg a szemcsés mozgást” – nyilatkozta a fivethirtyeight.com szerzőjének Maximillian Schmidt, a KINEXON társalapítója és ügyvezető igazgatója.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy bármikor, amikor a labdát rúgják, fejjel továbbítják, bedobják a labdarúgók, vagy csak száll a levegőben, gurul a pályán, a rendszer másodpercenként 500 képkocka sebességgel veszi fel az adatait, és azokat az érzékelők valós időben küldik el a helymeghatározó rendszerbe (LPS).
Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha kirúgják a meccslasztit a nézőtérre, és azt nem adják vissza a szurkolók? Egyrészt jelen vb-n becses karácsonyi ajándékká válik, másrészt a játék szempontjából fontosabb, hogy amikor új labdát dobnak oda a labdaszedők, a KINEXON háttérrendszere emberi beavatkozás nélkül automatikusan átvált az új labda adatbevitelére.
Ehhez a labdaérzékelőhöz párosul a „Hawk-Eye”, avagy a teniszből már „Sólyomszem” néven elhíresült optikai kamerakövető rendszer. Katarban minden stadionban tizenkét Hawk-Eye kamerát szereltek fel, amelyek a labdán túlmenően a játékosok testének (beleértve a végtagokat is) huszonkilenc különálló pontját követik nyomon, és rögzítik másodpercenként 50 alkalommal.
Ez a két adatforrás együttesen olyan precíz les meghatározásokat tesz lehetővé, amelyet például a horvát-belga (0-0) meccsen láttunk, az ezért meg nem adott horvát büntetőt megelőzően.
A vb-n már az is látható, a szoftver a térbeli adatok képes másodperceken belül 3D-s formátumban megjeleníteni, amelyeket a TV-adásokra és a stadionon belüli monitorokra is ki lehet vetíteni, így a rajongók közvetlenül láthatják az egyes döntések pontos okát.
Mennyire pontosak ezek az adatok és kinek jó ez?
Természetesen mint minden újítással kapcsolatban, így a vb-labda kapcsán is felmerülnek kérdések. A három legalapvetőbb:
- honnan tudhatom, hogy ezek az adatok pontosan tükrözik a játékosok és a labda valós helyzetét,
- éreznek e valamit a technológiából a játékosok, és
- miért jó ez a szurkolóknak?
A cikk szerzője a pontosság szemléltetésének elég kézenfekvő, bárki számára érthető módját választotta, amikor egy manapság szabványos HD-monitort hozott fel példaként.
A irodákban, lakásokban megtalálható monitorok zöme 50 HZ-s, avagy 50 képkocka/másodperces „sebességgel” generál új képet. Aki lassított már videót képkockánkénti módra, az tudja, hogy az egyes képkockák között kis idő telik el – az 50 Hz-es videóknál ez cirka 20 ezredmásodperc.
A KINEXON labdakövető rendszerével ezek az adatok a hétköznapi használatú eszközökhöz képest tízszeres, 500 Hz-en érkeznek, ami azt jelenti, hogy a valódi pozicionálásban lévő hézagok két milliszekundummal, vagy tízszer rövidebbek, mint a szabványos 50 Hz-es monitoroknál. A KINEXON és a Hawk-Eye adatok ilyen pontossággal kerülnek egymással szinkronizálásra,
A hatéves teszt alatt a fejlesztők mindvégig létfontosságú kérdésként tekintettek arra, hogy a labdarúgók számára észrevehetetlen maradjon a labda belsejében elrejtett érzékelő.
Az adidas és a FIFA ezért spanyol-, német- és angol klubok segítségével kiterjedt vaktesztet – az alany nem tudja melyik labdát használja –végzett annak megállapítására, hogy a játékosok különbséget tudnak-e tenni a „normál” labdák és az érzékelővel/felfüggesztéssel ellátott labdák között.
Ezen felül laboratóriumi környezetben különböző lövőerőre, technikára (csavart lövések, pl.), és irányra programozható robot kilövő eszközzel tesztelték a labdát annak érdekében, hogy elérjék, annak repülési ívét, sebességét, útvonalát semmiképp se változtassa meg a hagyományos lasztikhoz képest. Ezt a tesztelést a vb-t megelőzően hivatalos meccseken, például a 2021-es katari Arab Kupán, majd Abu Dhabibana, a 2021-es klubvilágbajnokságon is elvégezték számos más vakteszttel együtt.
És, hogy a szurkolóknak mi ebből a haszna? Nyilván nincs vitathatatlan ítélet, tévedhetetlen rendszer. Azon túl, hogy a rendszer elromolhat, áramszünet lesz, stb., a sor végén a játék szabályai szerint mindig egyetlen ember, az adott mérkőzés játékvezetője dönt a gólról, a lesről. És mivel utóbbinál adódnak olyan mérlegelhető játékhelyzetek, mint például a francia Antoine Griezmann Tunézia ellen lőtt, és meg nem adott gólja, mindig is lesz hibás ítélet.
Ugyanakkor az biztos, hogy a szenzoros labdák vélhetően gyorsan elterjednek majd a profi futballban, így a játékvezetői döntések gyorsabbak, és még pontosabbak lesznek, ergo kevesebbet áll a játék és kevesebb lesz a téves ítélet.
További haszon a rajongók számára, hogy a labdából és a „Sólyomszemből” beérkező gigantikus mennyiségű új adatforrás tengernyi új statisztikával látja el a futballszakembereket, és a rajongókat is, akik a nem is olyan távoli jövőben eljuthatnak oda, hogy Kylian Mbappe, Karim Benzema vagy éppen Szoboszlai Dominik nézőpontjából követhetik a mérkőzés egy-egy kulcsjelentét, vagy akár az egész meccset.