adidasfifafocifélautomata lestechnológia
Hírek

A vitatott japán gólnál még nem kellett bevetni, de már éles lehet a futball Szent Grálja

Neil Hall / MTI / EPA
admin Kálnoki Kis Attila
2022. 12. 02. 18:13
Neil Hall / MTI / EPA
A spanyolok ellen szerzett japán gól hatalmas vitákat generált a katari labdarúgó-világbajnokságon, és ugyan a FIFA elárulta, a játékvezetők a gólvonal-kamera képeit használták az ítéletnél, már létezik egy olyan technológia is, amely labda belsejében elrejtett újítás segítségével minden kérdésben tökéletesen dönthet.

Csütörtökön Spanyolország Alváro Morata góljával 1-0-ra vezetett a védekezésre berendezkedő Japán ellen, amikor a második félidő elején előbb az ázsiai csereember, Doan Ricu lőtt látványos bombagólt, majd három perccel később a szintén szünetben beálló Mitoma Kaoru egy látszólag az alapvonalat már elhagyó labdát visszakanalazott a kapu előterébe, amire rástartolt Tanaka és nagyjából 20 centiről, a spanyol védőt, Rodrit megelőzve a hálóba sodorta a labdát.

A játékvezető, Victor Gomes úgy ítélte meg, hogy Mitoma passza előtt a labda már elhagyta teljes terjedelmével a pályát. A lassítás alapján is így tűnt, de a VAR alapján végül a dél-afrikai bíró megváltoztatta az ítéletét. Ezzel Japán nemhogy megfordította a mérkőzés állását, de bő negyven perccel később kiderült az is, hogy beállította a 2-1-es végeredményt, csoportgyőztesként továbbjutott, a Costa Ricát legyőző Németország pedig kiesett.

Hogy mi történt? Íme egy felülnézeti kép:

És egy oldalnézeti, nagyított fotó, amit a korábbi 40-szeres spanyol válogatott labdarúgó, Gaizka Mendieta tett közzé a szöveggel: „Bent vagy kint!?? Nekem teljesen világos”:

A FIFA péntek délután azt közölte, a játékvezetők a gólvonal-kamera képeit használták, és ezen technológia segítségével állapították meg, hogy a labda nem haladt át teljes terjedelmével a vonalon.

A high-tech labdáé a jövő

Amennyiben nem szolgált volna perdöntő bizonyítékkal a kamera, még mindig lett volna megoldás: a vb igazi high-tech labdája, amely alapjaiban változtathat meg mindent a jövőben.

Elöljáróban szögezzük le, az adidas hivatalos vb-labdája, az Al Rihla, mint minden 5-ös méretű FIFA-labda 68,57 cm kerületű, ami 21,8 cm átmérőt jelent. Fontos alapvetés az is, a szabályok szerint a labda akkor kerül pályán kívülre, ha teljes terjedelmével elhagyja az alapvonalat. Avagy

nem a labda közepe, a fűvel találkozó érintkezési pontja – főképp nem az, hogy látszik-e a fehér csík és a labda között a zöld fű – dönt arról, hogy Mitoma beadása pillanatában már elhagyta-e a játékteret vagy sem, hanem az, hogy a földtől széle még a vonalon innen, vagy már túl volt.

Valahogy így:

A világbajnokság rajtja után a fivethirtyeight.com tett közzé egy elképesztően alapos írást arról a vb-labda belsejében elrejtett újításról, ami a futballtörténelem során először debütált hivatalos tornán,

és ami minden bizonnyal sok szempontból örökre megváltoztatja a futballt.

Ugyanis a katari vb valamennyi mérkőzését már olyan labdákkal játsszák, amelyek belsejében egy érzékelő valós időben gyűjti a térbeli helymeghatározási adatokat, avagy milliméter pontossággal követi a labdát térben és időben egyaránt. Ez az optikai nyomkövető eszköz természetesen kommunikál a VAR-szobában ülő játékvezetők számítógépével, a már korábban használt góltechnikával, a „Sólyomszemmel”, így segít a lesek megítélésében, a labda elrúgásának pontos pillanatának meghatározásában, és annak pontos helyében is.

A nyomkövetés e két formájának ötvözése a sportanalitika, és immár a futball Szent Grálja, ami egyre inkább kiveszi a játékvezető kezéből a döntést.

A különleges labdaérzékelőt, amelyet nagyrészt mesterséges intelligencia funkciók működtetnek, hat évig fejlesztette és tesztelte a KINEXON, mielőtt a katari világbajnokságon „félig automatizált lestechnológia” néven élesben is bevezette a FIFA. Az informatikai vállalat más sportágakban is letette már a labda követésének milliméter pontos meghatározásával a névjegyét, például a csúcsteniszben évek óta használják.

A fociban bevetett eszköz 14 grammot nyom, és valójában két különálló, egyidejűleg működő érzékelőt tartalmaz:

    1. Ultraszéles sávú (UWB) érzékelőt: Olyan technológia, amely a GPS-nél vagy a Bluetooth-nál precízebb helyzet, valamint képadatokat szolgáltat valós időben a labda helyzetéről.
    2. Inerciális mérőegység (IMU) érzékelőt: Egy tárgy, jelen esetben a labda akár árnyalatnyi térbeli elmozdulásának érzékelésére szolgáló eszköz.

„Míg az UWB segít meghatározni egy objektum helyzetét, az IMU három dimenzióban adja meg a szemcsés mozgást” – nyilatkozta a fivethirtyeight.com szerzőjének Maximillian Schmidt, a KINEXON társalapítója és ügyvezető igazgatója.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy bármikor, amikor a labdát rúgják, fejjel továbbítják, bedobják a labdarúgók, vagy csak száll a levegőben, gurul a pályán, a rendszer másodpercenként 500 képkocka sebességgel veszi fel az adatait, és azokat az érzékelők valós időben küldik el a helymeghatározó rendszerbe (LPS).

Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha kirúgják a meccslasztit a nézőtérre, és azt nem adják vissza a szurkolók? Egyrészt jelen vb-n becses karácsonyi ajándékká válik, másrészt a játék szempontjából fontosabb, hogy amikor új labdát dobnak oda a labdaszedők, a KINEXON háttérrendszere emberi beavatkozás nélkül automatikusan átvált az új labda adatbevitelére.

Ehhez a labdaérzékelőhöz párosul a „Hawk-Eye”, avagy a teniszből már „Sólyomszem” néven elhíresült optikai kamerakövető rendszer. Katarban minden stadionban tizenkét Hawk-Eye kamerát szereltek fel, amelyek a labdán túlmenően a játékosok testének (beleértve a végtagokat is) huszonkilenc különálló pontját követik nyomon, és rögzítik másodpercenként 50 alkalommal.

Ez a két adatforrás együttesen olyan precíz les meghatározásokat tesz lehetővé, amelyet például a horvát-belga (0-0) meccsen láttunk, az ezért meg nem adott horvát büntetőt megelőzően.

A vb-n már az is látható, a szoftver a térbeli adatok képes másodperceken belül 3D-s formátumban megjeleníteni, amelyeket a TV-adásokra és a stadionon belüli monitorokra is ki lehet vetíteni, így a rajongók közvetlenül láthatják az egyes döntések pontos okát.

Mennyire pontosak ezek az adatok és kinek jó ez?

Természetesen mint minden újítással kapcsolatban, így a vb-labda kapcsán is felmerülnek kérdések. A három legalapvetőbb:

  1. honnan tudhatom, hogy ezek az adatok pontosan tükrözik a játékosok és a labda valós helyzetét,
  2. éreznek e valamit a technológiából a játékosok, és
  3. miért jó ez a szurkolóknak?

A cikk szerzője a pontosság szemléltetésének elég kézenfekvő, bárki számára érthető módját választotta, amikor egy manapság szabványos HD-monitort hozott fel példaként.

A irodákban, lakásokban megtalálható monitorok zöme 50 HZ-s, avagy 50 képkocka/másodperces „sebességgel” generál új képet. Aki lassított már videót képkockánkénti módra, az tudja, hogy az egyes képkockák között kis idő telik el – az 50 Hz-es videóknál ez cirka 20 ezredmásodperc.

A KINEXON labdakövető rendszerével ezek az adatok a hétköznapi használatú eszközökhöz képest tízszeres, 500 Hz-en érkeznek, ami azt jelenti, hogy a valódi pozicionálásban lévő hézagok két milliszekundummal, vagy tízszer rövidebbek, mint a szabványos 50 Hz-es monitoroknál. A KINEXON és a Hawk-Eye adatok ilyen pontossággal kerülnek egymással szinkronizálásra,

avagy hajszálpontosak, egészen pontosan meghatározható az is, a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret, vagy sem.

A hatéves teszt alatt a fejlesztők mindvégig létfontosságú kérdésként tekintettek arra, hogy a labdarúgók számára észrevehetetlen maradjon a labda belsejében elrejtett érzékelő.

Az adidas és a FIFA ezért spanyol-, német- és angol klubok segítségével kiterjedt vaktesztet – az alany nem tudja melyik labdát használja –végzett annak megállapítására, hogy a játékosok különbséget tudnak-e tenni a „normál” labdák és az érzékelővel/felfüggesztéssel ellátott labdák között.

Ezen felül laboratóriumi környezetben különböző lövőerőre, technikára (csavart lövések, pl.), és irányra programozható robot kilövő eszközzel tesztelték a labdát annak érdekében, hogy elérjék, annak repülési ívét, sebességét, útvonalát semmiképp se változtassa meg a hagyományos lasztikhoz képest. Ezt a tesztelést a vb-t megelőzően hivatalos meccseken, például a 2021-es katari Arab Kupán, majd Abu Dhabibana, a 2021-es klubvilágbajnokságon is elvégezték számos más vakteszttel együtt.

És, hogy a szurkolóknak mi ebből a haszna? Nyilván nincs vitathatatlan ítélet, tévedhetetlen rendszer. Azon túl, hogy a rendszer elromolhat, áramszünet lesz, stb., a sor végén a játék szabályai szerint mindig egyetlen ember, az adott mérkőzés játékvezetője dönt a gólról, a lesről. És mivel utóbbinál adódnak olyan mérlegelhető játékhelyzetek, mint például a francia Antoine Griezmann Tunézia ellen lőtt, és meg nem adott gólja, mindig is lesz hibás ítélet.

Ugyanakkor az biztos, hogy a szenzoros labdák vélhetően gyorsan elterjednek majd a profi futballban, így a játékvezetői döntések gyorsabbak, és még pontosabbak lesznek, ergo kevesebbet áll a játék és kevesebb lesz a téves ítélet.

További haszon a rajongók számára, hogy a labdából és a „Sólyomszemből” beérkező gigantikus mennyiségű új adatforrás tengernyi új statisztikával látja el a futballszakembereket, és a rajongókat is, akik a nem is olyan távoli jövőben eljuthatnak oda, hogy Kylian Mbappe, Karim Benzema vagy éppen Szoboszlai Dominik nézőpontjából követhetik a mérkőzés egy-egy kulcsjelentét, vagy akár az egész meccset.

Hihetetlen döntőben, tizenegyesekkel verték Messiék Franciaországot
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Megnézem
Olvasói sztorik