A katari vb pénteki játéknapján Irán 2-0-ra legyőzte Walest, ám a mérkőzés utózöngéinek a mai napig nincs vége. És nem amiatt, hogy az irániak énekelték a himnuszukat, vagy sem. Ugyanis nem más, mint Jürgen Klinsmann fogalmazott meg éles kritikát az ázsiai válogatottal kapcsolatban. A németekkel 1990-ban világbajnoki címet nyerő csatár a BBC szakértőjeként azzal vádolta meg Iránt , hogy „megdolgozták a játékvezetőt” a Wales elleni meccsen, azaz nem is olyan burkoltan azt mondta, az oldalvonal mellett akkora nyomást gyakorlotak a sporikra, hogy emiatt lejthetett a pálya feléjük. Ezt természetesen mind az ázsiai ország szövetsége, mint pedig a szintén megszólított Carlos Queiroz kapitány is kikérte magának. Utóbbi egy hosszú Instagram-posztot is szentelt véleményének.
A 2000-es évek elején éveken keresztül Sir Alex Ferguson segítőjeként a Manchester United másodedzőjeként dolgozó portugál szakember többek közt ilyeneket írt válaszában :
- Még ha nem is ismerlek személyesen, tipikusan előítéletes felsőbbrendű ítélettel kérdőjelezed meg jellememet.
- Az iráni kultúráról, az iráni válogatottról és a játékosaimról szóló megjegyzések szégyenfoltot jelentenek a futball számára.
Queiroz levelében meghívta Klinsmannt, hogy jöjjön el az iráni válogatott táborába, ismerkedjen meg az iráni játékosokkal, és tanuljon tőlük az országról, Irán népéről, a költőkről és a művészetről, az algebráról, az ezredfordulóról, a perzsa kultúráról, és hallgassa meg, mennyire szeretik és tisztelik a futballt.
Mivel Jürgen Klinsmann tagja a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Technical Study Group nevű szervezetének, amelyet ráadásul Arséne Wenger vezet, az iráni szövetség és Queiroz azt követeli, hogy a „felháborító, és ostoba” megjegyzések miatt a FIFA azonnal mentse fel Klinsmannt pozíciójából, amennyiben a német nem mond le azonnal.
Vasárnap délelőtt Klinsmann azt nyilatkozta a BBC Breakfastnek: „Kiragadtak valamit a kontextusból. Megpróbálom felhívni Queirozt, és megnyugtatni. Soha nem kritizáltam Carlost vagy az iráni kispadot. Csak az érzelmi módjukat írtam le, ami bizonyos szempontból csodálatra méltó. Az egész kispad éli a játékot. Fel-alá ugrálnak, Carlos pedig nagyon érzelmes edző, állandóan a pálya szélén ugrálva adja át játékosainak az energiát.”