A Clarín még nem a hollandokra, hanem Lionel Messire fókuszált és azt írta, az ezredik mérkőzésén vezéregyéniségként futballozott.
„Újra világossá vált, hogy Leo olyan dolgokat lát, amit mások nem, és hogy a labda pontosan azt csinálja, amit ő akar. Argentína a legjobb nyolc között van, de Hollandia ellen jobb játékra lesz szükség, mert ez nehezebb ellenfél, mint Ausztrália.”
A La Nación mélyebben foglalkozott a holland válogatottal, az argentin napilap szerint egyszerűen úgy fogalmazott, a leendő ellenfél egy unalmas csapat.
„Ennek a válogatottnak már nem sok köze van a jól ismert holland romantikához, de a csapatban megvan a gólszerzés képessége. Régen az egész világon imádták, amikor a futballt az Ajax és Johan Cruyff jelentette. A jelenlegi válogatott azonban egy másik történet. A csapat egyelőre igyekszik megszabadulni a világbajnokság átkától, ugyanis a három döntős szereplés ellenére még egyszer sem lett világbajnok.”
Az újság szerint Andries Noppert, Virgil van Dijk, Daley Blind és Memphis Depay kiemelkedik a keretből, többiek fegyelmezettek, de nem feltétlen törekednek a labdabirtoklásra, és csak akkor támadnak, amikor kedvük tartja. Ez pedig a semleges nézőt untatja, ez látszott az Egyesült Államok ellen is. Ráadásul Louis van Gaal lenézi az Ajax és a Barcelona 4-3-3-as rendszerét, mert szerinte ez elavult.
A La Voz szerint a 2010-es világbajnokság idején még „mechanikus narancsnak” becenévvel illették a döntőig eljutó csapatot, Van Gaal együttese azonban a futball szempontjából mérföldekre van ettől.
Az El País látta, hogy Hollandia milyen csapdába vezeti az Egyesült Államokat azzal, hogy átengedte ugyan a kezdeményezést, de teljesen megfojtotta a játékot.
Van Gaal nem fél a közvéleménytől. A szurkolók kritikusak ugyan a szövetségi kapitánnyal szemben, több önbizalmat és több kezdeményezőkészséget követelnek, de úgy tűnik, a holland játékosok pontosan tudják, mi a feladatuk.
Az argentin sportcsatorna, a TYC Sports azonban szuperlatívuszokban beszélt Van Gaalról, akit holland iskola egyik legnagyobb képviselőjének tart, akinek a válogatottban nyújtott teljesítménye lenyűgöző:
